A zenei üzlet egy speciális IQ teszt...

A SEMMIÉRT FIZETEK, A ZENÉÉRT NEM

April 14, 2010 | In: internet, zenei üzlet

A zenei üzlet legnagyobb hibája, hogy időközben felnőtt, sőt megöregedett. Lassan egy évtizede nosztalgiázik, elfeledve egykori lázadó és előre mutató énjét. A zenei üzlet szereplőinek kellene a legjobban tolni és hájpolni a műszaki újdonságokat, együtt lépni a tech-forradalmárokkal.

Nézzétek, mit művel az emberekkel Steve Jobs. Ő nemcsak terméket fejleszt, hanem élményt és presztízst árul. Az érzelmeinkre hat. Részesei akarunk lenni a történetnek. Cserébe pedig mindenre hajlandók vagyunk. Még arra is, hogy fizetünk érte. Fizetünk azért, hogy utána még többet fizethessünk. Pont azt csinálja, amit a zenei üzlet szereplőinek kellene. Steve Jobs igazi rocksztár.

Hogy lehet, hogy a Facebookon futó virtuális játszótéren különböző virtuális dolgokért, vagyis a semmiért hajlandók fizetni az emberek, a zenéért pedig nem?

A virtuális árucikkeket értékesítő cégek nem a bejáratnál szedik a belépőt, hanem az emberi viselkedés racionális irracionalitását kihasználva később. Vannak (felnőtt!) emberek, akik hajlandók havonta 20 dollárt fizetni, hogy virtuális macskájuk trendi ruhában legyen. Valós pénzt, virtuális játékokra. A virtuális játékpiac már most több milliárd dolláros biznisz és ez még csak a kezdet.

A lehető legbentebb kell tolni a fizetőkapukat, hogy minél több embert el tudjunk érni. Ha már bent vannak és jó a produkció, sokkal könnyebb őket vásárlásra és maradásra ösztökélni.

Micsoda ötlet például az a virtuális jelvény, amit pénzért kitehetsz a Facebook oldaladra. Megmutathatod általa, hogy ott voltál az adott koncerten, vagy hogy meg van neked ez vagy az a dal. Lehet gyűjteni, lehet dicsekedni, lehet rajongani. Erről szól ez. Mindig is erről szólt. Ezekre az emberi dolgokra kell továbbra is építeni.

Az üzlet megváltozott, az emberek nem változtak.

A hiba nem az emberekben van – hiszen a semmit is boldogan veszik.
A hiba nem a gazdaságban van – mert hülyeségre is van pénz.
A hiba nem a zenében van – hiszen így vagy úgy, de töltik a dalokat (s azt mondom, addig örüljön egy művész, amíg töltik. Objektíven mutatja, hogy igény van rá).
A hiba a rendszerben van!

Meg kell tanulnunk másképp gondolkodni, csak az új irányába tartani. Az eddigi szisztémát nem átalakítani kell, hanem elfelejteni. Ha a nosztalgiázást nem állítjuk le sürgősen, a vesztesek legnagyobb vesztesei leszünk.

Lesz zenei üzlet, de csak akkor, ha már kihaltunk.

Comment Form

Iratkozz fel!

Email értesítő, hogy minden bejegyésről értesülj.

Kövess a Twitteren!